Hány gyereket vállaljunk?

Legyen csak egy, de az kapjon meg mindent? Az osztatlan figyelmünket, az összes szeretetünket, a teljes gondoskodásunkat, és a legjobbat mindenből: ételből, ruhából, iskolából, különórákból. Vagy legyen több, és tanulják meg a testvérek a családban az együttélés szabályait, az alkalmazkodást, a veszekedést-kibékülést, a problémák megbeszélésének képességét? A csaladhalo.hu cikke azt a kérdést járja körül, hogy miért jó, és miért nem jó az egykéknek.

Hány gyereket vállaljunk? Az egykével kevesebb "vesződség" van, csak egyszer kell túllenni a pelenkás, éjjel fölkelős, főzelékmixelős, falrafirkálós, konyhafiók-kipakolós időszakon. Nem kell folyton igazságot tenni a civakodó testvérek között, nem kell többszólamú nyafogást hallgatni. Szóval kényelmesebb – nekünk.

Ugyanakkor, ahol több gyermek van, a családban észrevétlenül sajátítják el a testvérek az együttélés szabályait, az alkalmazkodást, a veszekedést-kibékülést, a problémák megbeszélésének képességét. Persze mindezt más közösségben is megtanulhatják a gyerekek - az ’egyke’ szónak nem szinonimája az ’önző’, ’elkényeztetett’, ’alkalmazkodni képtelen’, ahogy nagycsaládból is származhat rossz természetű, akár még antiszociális ember is.

A családhalo.hu cikke körbejárj, miért jó egykének lenni, és mik a hátrányai annak, ha valaki csak egyedüli gyermek. Leszögezik: "Aki becsületesen számot vet önmaga lehetőségeivel és a gyermek igényeivel, valós szükségleteivel ahhoz, hogy egészséges lelkű, boldog emberré váljék, az akár egy, akár több gyerek szülője lesz, valószínűleg jobb családot teremt, mint az, aki pusztán kényelemből akar egykét, vagy aki felelőtlenül „túlvállalja magát”.

OLVASD EL A TELJES CIKKET ITT! >>>