Ajánló

Este van, este van, esti mese van (könyvajánló)

Részletek

Készült: 2011. január 08. szombat, 21:54

Írta: Németh Eszter

Hosszan lehetne a fenti kérdéseket boncolgatni, így inkább az írásom végén adok néhány linket, ahol megbízható információkra lel az érdeklődő. Miért fontos a megbízhatóság? A minőségi mesék sorozatban >>> már esett erről szó, de nézzük meg újra.

"Sok gyerek manapság egyáltalán nem találkozik mesékkel, vagy olyan értelmüket vesztett verziók jutnak el hozzájuk, melyek a profánig leegyszerűsödtek, szépségüktől megfosztották őket, és legtöbbször karikatúra-formát öltöttek. De hogy a karikatúrát megértsük, ismernünk kell az eredetit, az ősképet. A karikatúra csak ebből tudja a viccet, a csattanót kibontani. Ha a sorrend felborul, a karikatúra lesz az eredeti, ezáltal a valóságra vetett pillantás "elállítódik"."
(Forrás: Könyv és Nevelés, IX. évf. 3. Szám)

És ahogy a mesélés, úgy az elállítódás is korán kezdődik/het, ha nem figyelünk oda.

Felmerül a kérdés: mikor kezdjünk el esti mesét olvasni?

Én a magam részéről (borzasztó szélsőségesen) állítom (és gyakoroltam is), hogy már a pocakban lakó gyermekünknek is érdemes, kell mesét olvasni.
Miért? Nos, egyrészt, mert a baba 20 hetes korától hallja, és megismeri a hangunkat, másrészt pedig, ha mindig azonos időpontban mesélünk neki, mondjuk este, vacsora és/vagy fürdés után, akkor már a pocakban felveszi a ritmust, és megszokja, hogy este van, és ezután egy hosszabb pihenési időszak következik. (Ez esti szertartás jelentőségéről olvass bővebben itt >>>)
Nem vagyok szupermami, de a fürdés-meseolvasás-éneklés rítusa nálunk bevált, néhány akaratpróbát leszámítva, nem volt soha gondunk a lefekvéssel. (A betegség, illetve fogzás miatti álmatalan éjszakák természetesen nem sorolandók ide.)

A lenti linkeken utánanézhettek azoknak a listáknak, amelyek összegyűjtik, milyen típusú könyveket adjunk a 0-4 éves gyerekek kezébe, könyvajánlók is találhatók ott, átböngésztem, és egyet is értek velük.

Az esti mese kiválasztásánál azonban nem árt néhány plusz szempontot figyelembe venni.

Egyrészt - és ez fontos -, a mesehallgató attitűd négyéves kor körül alakul ki, addig bizony el fog mászkálni a csemete, és ez nem is baj, nyugodtan meséljünk neki tovább, mert figyel ő közben.

Esti mesének azonban eleinte érdemes rövid történeteket választani.

Mindenképpen olvassuk át előtte, és inkább lassabb, nyugodtabb történeteket válasszunk az első időkben.

Két éves korban a gyermekünk elkezd félni mindenféle számunkra hétköznapi dologtól is, így nem árt arra is tekintettel lenni, hogy ne olyan mesét olvassunk, amitől a gyerek aztán sikítva riad fel az éjszaka közepén. Ehhez ismerni kell az adott gyermeket is. (Akár egy olyan, kidejezetten kicsiknek szóló könyv, mint pl. a "Boribon a játékmackó" is okozhat rossz érzéseket a gyermekben - az én lányom egy darabig csak lámpával volt hajlandó aludni a farkas miatt.)

Mindenképpen fontos, hogy legyen bevezetése és lezárása is a meseolvasásnak, hogy a gyerek fejében elkülönülhessen a mese. Olyan egyszerű dolgokra gondolok, mint a "most pedig jön az esti mese", az "itt a vége fuss el véle, holnapra is légy vendége", és más hasonló kifejezések következetes használata.

Ne bosszankodjunk, ha a gyerekünk újra és újra ugyanazt a mesét kéri, olvassuk el neki, mert az a mese fontos számára, és építkezik belőle. Nem szabad kikérdezni a gyereket a meséről, és elmagyarázni neki, viszont mindig hagyjunk időt arra, hogy kérdezhessen, és mindig válaszoljunk is, vagy kérdezzünk vissza először, hogy ő mit gondol a dologról. Rengeteg fontos dolgot el fog tudni mondani, és meg is könnyebbül elalvás előtt, képes lesz lezárni belül is a napot.

Néhány mesekönyv, ami bevált esti mese lehet:

Szutyejev: Vidám mesék

Berg Judit: Maszat sorozata

Csukás István: Sün Balázs

Paulovkin Boglárka: A katicabogár elveszett pöttyei

Eric Carle: Telhetetlen hernyócska

Donaldson: A róka zoknija

Lázár Ervin: A manógyár

Rófusz Kinga: Samu és egy esős nap

Berg Judit: Hisztimesék, Csiribí és Panka sorozatArrou-Vignod: Liza és Micsoda
Menyhért Anna: A kis ló Tündérországban

A legutolsó pedig arra is kitűnő példát ad, hogyan meséljünk fejből. Az 0-2 éves gyereknek ugyanis általában elég, ha a saját szavainkkal elmeséljük, mit csináltunk, merre jártunk, mi történt velünk aznap.
Máig emlékszem, hogy az anyukám két kutyusként (Fix és Fox) személyesített meg minket, így mesélte el esténként, mi történt velünk.

Ha valakinek mindez nem elég, akkor szeretettel ajánlom a figyelmébe a Csodaceruza folyóirat összeállítását >>> a 2010-es legjobb mesekönyvekről, vagy a dr. Pompor Zoltán által létrehozott, szintén 2010-es, legjobb gyerekkönyvek ajánló blogját >>>

Zárásképp (persze ez csak ideiglenes, hiszen idén is hozok még rengeteg jó könyvet, és mesét, nemsokára Aranyvackor eredményhirdetés is lesz!) elárulom, hogy én anno Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő című kötetét meséltem végig mindkét pocakomnak.
Itt a vége, fuss el véle, holnapra is légy vendége!

Németh Eszter

További cikkek, érdekességek szakértőnk gyerekirodalmi blogján: Kétszögletű egyenes >>>

HÍRLEVELEINKRE FELIRATKOZÁS ITT >>>