Aktuális

Így (ne) neveljünk kövér gyerekeket

Részletek

Készült: 2011. október 23. vasárnap, 11:00

Írta: Szórád Ildikó

"A közétkeztetés sajnos jelenleg táplálkozási kockázatot jelent" - hangsúlyozta Dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató főorvosa. - "A gyermekkori elhízás egyre nagyobb probléma, és ha ez a tendencia folytatódik, akkor a gyerekeink rövidebb ideig fognak élni, mint mi." Vajon van-e esély a változásra az augusztusban kiadott új tisztifőorvosi ajánlás hatására? 

Itt az ősz, elkezdődött a bölcsi, ovi, esetleg már a suli (jó ég, már iskolás?!), kinek melyik. Egy dolog biztosan közös, bármelyik korban legyen csemeténk, ha intézménybe jár, akkor ott étkezni is fog. De mégis mit? Mindannyian emlékszünk még a "menzakosztra". Vajon változott-e azóta a nem túl jó hírű intézményi ellátás? Illetve van-e esély a változásra az augusztusban kiadott új tisztifőorvosi ajánlás hatására?

A gondos mamák gyakran aggódva néznek a „menzakosztos" időszak elé, hiszen az eddig szívvel-lélekkel és persze szakértelemmel (például a Kismamatitkok.hu dietetikusának táplálkozási tanácsait követve >>>) táplált gyermek napi betevőjének egy része ezután a nem túl jó hírű intézményi ellátás kínálatából kerül ki. Ez lehet akár a nagyobb rész is, hiszen ha a gyermek a tízórait, ebédet és az uzsonnát is az intézményben kapja, akkor az ajánlott napi energia- és tápanyagbevitelének 65%-áról gondoskodik az étkeztetés szolgáltatója.

A közétkeztetés ideális esetben mintaértékű, nevelő hatású, és az egészség megőrzését szolgáló kell, hogy legyen. A gyerekek számára szívesen fogyasztott ételeket kínál, ugyanakkor hozzájárul egészséges fejlődésükhöz, a szülők válláról pedig levesz egy terhet, ha a nem kevés összegért, amit a menzára kifizetnek, megfelelő minőségű szolgáltatást kapnak cserébe.

Vannak ugyan alternatívák, ha nem vagyunk elégedettek, például csomagolhatunk elemózsiát, vagy adhatunk pénzt „ebédre", de ezek nem minden esetben működőképesek. Az otthonról vitt ennivaló esetében gond a megfelelő tárolás, és a „hidegétkezésre" alkalmas étkek szűk választéka, valamint ennek legyártása reggelente. Ha a kényelmesebb változatot, vagyis a zsebpénzt választjuk, akkor talán még kevésbé tudjuk kontrollálni, mivel csillapította éhségét gyermekünk, mintha a közétkeztetőre bíznánk a feladatot, tehát ez a megoldás kisebbeknél nem, leghamarabb középiskolásoknál jöhet szóba.

Pozitív változás irányába mutató lépés az országos tisztifőorvos augusztus 1-jén megjelent ajánlása, amely az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet javaslatai alapján fogalmaz meg irányelveket a közétkeztetés keretében nyújtott étkeztetési szolgáltatással kapcsolatban. Igen, ez csak ajánlás, nem jogszabály, viszont az országos tisztifőorvos ajánlását nem szerencsés figyelmen kívül hagyni, és reméljük, a kezdeményezés előbb-utóbb nagyobb szigorral bíró rendeletté is kinövi magát, amely mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók számára megbízható, kiszámítható körülményeket biztosít.

Tanulmányozzuk az étlapot!

Az ajánlás szerint az étlapot a szülők által jól látható helyen kell elhelyezni, így megkönnyítve a betekintést a gyermek házon kívüli étrendjébe.

Milyennek kellene lennie?

Az alábbiakban összefoglalunk néhány támpontot, amelyek alapján laikusként is képet alkothatunk arról, milyennek is kéne lennie a szolgáltatott étrendnek az óvodások és a napközis iskolások számára szolgáltatott tízórai-ebéd-uzsonna vonatkozásában, illetve, hogy az aktuálisan mennyire felel meg az ajánlásnak. A bölcsődések számára reggeli-tízórai-ebéd-uzsonna biztosítandó, a rájuk vonatkozó, eltérő előírásokat külön jelezzük.

Változatosság

Az étrendnek többek között változatosnak kell lennie. Persze szülőként nem fogunk változatossági mutatót számolni, az viszont ránézésre is ellenőrizhető, hogy két héten belül egy étel csak egyszer fordul-e elő.

A főétkezéseket (esetünkben a reggelit és az ebédet) komplettálni kell, tehát állati eredetű fehérjeforrást kell tartalmazniuk (bölcsisek esetében az egyik kisétkezésnek - a tízórainak vagy az uzsonnának - is komplettnek kell lennie).

Az ajánlás megadja, hogy a fontosabb élelmiszercsoportok milyen gyakran szerepeljenek az étrendben. Így 10 nap (vagyis 2 hét) alatt legálabb hat alkalommal kell lennie húsételnek és legalább egyszer halnak is. Rizst legfeljebb három alkalommal, száraztésztát legfeljebb kétszer találhatunk a 10 nap alatt. Húskészítményt legfeljebb hatszor, édességet, cukrászati készítmény maximum négyszer tartalmazhat az étlap.

Háromszori étkezés esetén naponta biztosítania kell a szolgáltatónak 3 deciliter tejet, vagy ennek megfelelő kalcium tartalmú tejterméket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az étlapon minden nap kell találnunk tejet, tejes italt, joghurtot, vagy kefirt, és mert a kisgyermekek nem isznak meg egyszerre 3 decit ezekből, még egy étkezésnek kell tartalmaznia tejterméket. A bölcsődés korcsoportnál naponta 4 deciliter tej biztosítandó.

Naponta 2 (a bölcsiseknek 3) adag zöldséget és/vagy gyümölcsöt kell adni, és ebből egy adagot nyersen (a burgonyát ebben a tekintetben nem számítjuk a zöldségek közé, így azon felül kell meglennie a két adagnak). Szintén két adag gabonaalapú élelmiszert kell adni, amiből legalább egy teljes kiőrlésű.

Ami az étlap mögött van: mennyiségek

Az ajánlás a gyakoriság mellett az egy adaghoz felhasznált nyersanyag (például hús, húskészítmény, tej-, tejtermék, zöldség, gyümölcs, kenyérféle, száraztészta, rizs, stb.) mennyiségét is megadja korcsoportonként és ételtípusonként (például leves, feltét, főzelék, saláta, nyers gyümölcs, stb.). Ez nagyon hasznos, mivel így nem fordulhat elő, hogy például zöldség címén egy karika retek árválkodik a szendvicsen, vagy 2 kocka hús jut egy adag főzelékre. Ennek ellenőrzésére szülőként már nincs lehetőségünk, ezt bízzuk a hatóságra.

Ami kerülendő és a tévhitek

Az ajánlás a túlzott zsiradékfogyasztást próbálja korlátozni azzal, hogy bő zsiradékban sült ételt csak egyszer, míg a bölcsiseknek egyszer sem engedélyez 10 nap alatt, illetve meghatározza az ételkészítéshez felhasználható olaj mennyiségét.

Sertés- vagy baromfizsír felhasználása a közétkeztetésben nem engedélyezett, továbbá a nagy zsírtartalmú húsok és húskészítmények sem adhatók.

Az előbbieken kívül egyéb termékek felhasználása sem ajánlott, mint például az ételporok, a sót tartalmazó ételízesítő, a koffeintartalmú- és energiaitalok, a cukros üdítők és szörpök, a hozzáadott cukrot tartalmazó, illetve az 50% alatti gyümölcstartalmú gyümölcslevek.

A rémhírek ellenére is kaphatnak a lurkók kakaót vagy világosra főzött teát. Szintén nem kell elfelejtenünk a szilvásgombócot, vagy a túrós lepényt, hiszen az ajánlás különbséget tesz a legalább 1/3 rész gyümölcsöt- vagy tejterméket tartalmazó édes ételek és az egyéb édességek között, így ezekre nem vonatkozik a már említett gyakoriságbeli korlátozás.

Számokkal alátámasztva

Az ajánlás meghatározza az egyes korcsoportok étrendjének energiatartalmát, valamint a megengedett zsír- és hozzáadott cukortartalmát. A közismerten nagy sóbevitel csökkentése érdekében korlátozza az ajánlás az egyes korcsoportok számára naponta felhasználható só mennyiségét.

Mindezek ellenőrzését, vagyis a rendszeres energia- és tápanyagszámítást pedig előírja a szolgáltatónak.

Bár az ajánlás további pontosítása, finomítása szükséges, az mindenképpen pozitívum, hogy a hatóság, a szakemberek, konkrét lépéseket tesztnek a sokakat érintő terület jobbítása érdekében. Reméljük az előremutató kezdeményezés hatására érezhető javulás lesz tapasztalható a szolgáltatás színvonalában.

A témával kapcsolatban várjuk olvasóink hozzászólását. Kinek milyen tapasztalata van szülőként, esetleg pedagógusként a közétkeztetéssel kapcsolatban?

Szórád Ildikó, dietetikus

www.sulypontklub.hu