Szülés
A császármetszésről még egyszer
- Részletek
- Készült: 2012. február 10. péntek, 13:03
Van, aki retteg, hogy nem sikerül majd természetes úton szülni – más meg egyenesen kérni szeretné, hogy császározzák meg. Lénárd Orsi dúla szerint a vajúdás során a lelki folyamatok legalább olyan hangsúlyosak, mint a testiek. Lehetnek orvosi okai annak, hogy császármetszés válik szükségessé, de az is előfordul, hogy a szülés a kismama félelmei miatt akad el. Mi mindent érdemes tudni a császárról?
Mik a leggyakoribb orvosi okai a császármetszésnek?
Az anya és a baba állapota egyaránt indokolhatja a császármetszést. Van, hogy az anya egészségügyi állapota nem teszi lehetővé a vajúdást és a hüvelyi szülést (pl. súlyos szívbetegség vagy aktív genitális herpesz esetén), máskor pedig a kisbaba szempontjából döntenek a műtéti szülés mellett (pl. előreesett köldökzsinór, romló szívhangok vagy a méhszájon tapadó lepény esetén). A harmadikként azokat az okokat említeném, amelyek nem indokolják feltétlenül a császármetszés elvégzését, de a kórházi rutin során gyakran mégis műtétre kerül sor (pl. farvégű fekvésben elhelyezkedő magzatnál, előzetes császármetszésnél, ikrek esetében vagy először szülő 40 évesnél idősebb anya esetében).

Beszélhetünk-e esetleg lelki okokról is, ha nem sikerül természetes úton szülnie a kismamának? Mit tapasztalsz szüléskíséréseid során?
A vajúdás során a lelki folyamatok legalább olyan hangsúlyosak, mint a testiek. Ha a szülő nő fél, esetleg nem bízik az orvosában vagy segítőiben, vagy az addigi élete súlyos és feldolgozatlan terheit magával hozza a szülőszobára, az nagyban megnehezítheti a dolgát. A szülés az elengedésről szól, és nagyfokú bizalom és biztonságérzet szükséges hozzá.
Sokan félnek a szüléstől, és első baba előtt legszívesebben inkább császármetszést "kérnének". Mit mondasz, ha a kismamád így érez?
Nagyon fontos, hogy ebben az esetben utánajárjunk annak, honnan erednek az édesanya szüléssel kapcsolatos félelmei. A benne kavargó rossz érzéseket mindenképp komolyan kell venni, és részletesen át kell beszélni. Az is segít ilyenkor, ha az édesanya hiteles és érthető magyarázatot kap arról, hogy hogyan zajlik a császármetszés, és hogy milyen kockázatai és következményei lehetnek a babára és saját magára nézve.
A szülés során milyen tényezők lehetnek zavaróak, amik a természetes lefolyás (az anya elengedettsége) ellen hatnak? Dúlaként hogyan tudsz segíteni?
Azt hiszem, a fő kulcsszó a biztonság. A szülő nő egyrészt bízzon önmagában, a testében, másrészt olyan helyen és olyan személyek jelenlétében vajúdjon, ahol és akikben maximálisan megbízik. Előzőleg, a várandósság hónapjai alatt nagyon alaposan utána kell járni annak, hogy számára megfelelő és támogató szülészeti intézményt és segítőket (orvost, szülésznőt, dúlát) találjon. A szülés lefolyása előzetesen persze nem kiszámítható, de ha a mama magabiztos, jól-informált és felkészült, és emellett bízni tud orvosa, szülésznője döntéseiben, az nagyon sokat számít.
Szülésfelkészítés során hogyan készíted fel a kismamákat a császár eshetőségére? Mit kell tudniuk a dolog gyakorlati és lelki oldaláról (sokszor hallani a császárral szült elsőgyermekes anyukát, hogy erre az eshetőségre nem is gondolt, mert senki nem beszélt róla úgy valójában...)
Ahogy egy kedves szülésznő kolléganőm mondta: mindig a normalitásra készülünk. Ez azt jelenti, hogy a szülésre való felkészülés során a normál lefolyású élettani vajúdás és szülés áll a fókuszban, de emellett természetesen szóba kerülnek a lehetséges beavatkozások – így a császármetszés – is. Döntéshelyzetben különösen fontos a jól-informáltság – ahogy a Születés Hete jelmondata is mondja: „Aki nem ismeri a lehetőségeit, annak egy sincs!”
Császár után milyen a felépülés, mire kell figyelni?
A császármetszést követő első nap szokott a legnehezebb lenni, azután napról napra javul a helyzet. A műtét után 4-12 órával mindenkit felállítanak, amihez biztos, hogy segítségre lesz szükség. Az első napon a baba ellátása sem egyszerű – a legjobb, ha van valaki (férj, dúla), akinek a segítségére számítani lehet a mellre tételben és a baba körüli teendők ellátásában. Általában a 4-7. napon szedik ki a varratokat. Az első 2-3. hét után nagyjából megszűnnek a fájdalmak, és a 6. hét végére várható a teljes felépülés. A fájdalmat szerencsére nem kell szó nélkül tűrni, többféle fájdalomcsillapító szer létezik, ami szoptatás mellett is szedhető.
Segít a felépülésben, ha a kismama a műtét után mihamarabb felkel és mozog, ha haskötőt használ, és ha ügyel a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, és rostdús étkezésre. A seb tisztán tartására is fontos, és amíg be nem gyógyul teljesen, nem szabad emelni. Hazaérkezve jó, ha van az első hetekben segítség, aki a házimunkát, a főzést elvégzi. A házasélet a gyermekágyi vérzés elmúltával elkezdhető, összebújni pedig előtte bármikor is lehet.
A szoptatással kapcsolatos tévhit, hogy a császáros mamáknak nehezebben vagy csak később lesz tejük. A tejtermelést valójában a lepény leválását követő hormonális változások indítják be. A problémát sokkal inkább az okozza, hogy a műtéti úton született kisbabák általában később és ritkábban kerülnek mellre, mint hüvelyi úton érkezett társaik. Nagyon fontos, hogy a császáros kismama szakszerű szoptatási segítséget kapjon a kórházi tartózkodása alatt.
Sok anyukát az tölt el félelemmel, hogy sokszor hallani, hogy "ha egyszer császár, mindig császár". Mivel tudod biztatni ezeket az anyukákat?
Szerencsére ez nem igaz! Több olyan édesanya szülését kísértem már, aki császármetszés után természetes hüvelyi úton szült (angolul rövidítése alapján VBAC-nek is említik). Ebben az esetben különösen fontos a szülésre való felkészülés: az előző császáros szülésélmény feldolgozása, az információk gyűjtése és a szülés körülményeinek gondos megválasztása. Ehhez ajánlom az olvasók figyelmébe a Dúla blogon A császármetszés utáni hüvelyi szülés című írást, valamint az édesanyák által beküldött VBAC-szüléstörténeteket.
Köszönöm a beszélgetést!
Lénárd Orsi, szülésfelkészítő és szüléskísérő dúla, kismamamasszőr
"Szép szülésélmény dúlával" Lénárd Orsi Dúla blogja a Facebookon >>>






